Sopron, Evangélikus Templom
A reformáció szelei már Luther tételeinek kitétele után 5 évvel megérkeztek Sopronba. 1522-ben Kristóf bencés szerzetes átállt a hitújítás oldalára, így először a bencés Kecsketemplom, majd az évtizedek múltán sorban az összes soproni templom (a Szt. György, a Szt. Mihály, a Szentlélek- és az a ma már meg nem lévő Szent Erzsébet és Szent Jakab templom is protestánssá lett). 1565-ben a Szent Mihály templom helyben lakó prédikátort kapott Gerengel Simon személyében. 1584-ben a bécsi udvar megtiltotta az evangélikusoknak vallásuk gyakorlását, prédikátorukat elűzték. Ebben az időszakban az evangélikussá lett sopron évszázados templomai voltaképpen kiürültek, istentiszteletekre Sopronnyékre és Németkeresztúrra jártak. 1606-ban engedélyt kaptak, hogy a soproni templomok közül egyet, a Szent Mihályt használhassanak. Az evangélikusok ezt a hajlékukat különösen is szerették, belsejét a maguk teológiájának megfelelően alakították, berendezését kicserélték, mellékoltárait kidobták (a lutheránus gyakorlat a templomok berendezéséből csak 1 oltárt hagy meg, azt is csak avval a feltétellel, ha az prédikál és annak témája evangéliumi). 1674-ben a templomot a bécsi udvar visszaítélte a római katolikus híveknek. A hontalanná vált gyülekezetet a város polgármestere, Lackner Kristóf fogadta be házának udvarába, később pedig a mai Szent György utca 12. szám alatti Eggenberg palota udvarában tartották az istentiszteleteket. Utóbbi ház ma is áll és udvarán látható a prédikátor alkalmi szószéke.
A kifestett templombelső 1965 előtt
Két évig tartott ez a fedél nélküli helyzet, 1676-ban fatemplomot emeltek a mai Templom utcában egy ház udvarában, nagyjából…
Tovább
9400 Sopron, Templom utca