A Fonó Zenekar új produkcióval készül a százéves évfordulóra. Az együttes és hagyományőrző vendégeinek közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is az élő hagyomány részét képezi.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 26. vasárnap, 19:00
Tanúhegyek - Az el nem felejtett magyar népdal száz éve
Száz év nagy idő. Ma, amikor vissza kell tekintenünk a trianoni békediktátum óta eltelt száz esztendőre, úgy gondoljuk, azt méltó módon illik megtennünk. Nem siránkozva, nem is fenyegetőzve. Kerülve a pátoszt és a hamis önsajnálatot. Az elcsatolt országrészekben rekedt magyarok milliói nemcsak létükkel, hanem a magyar kultúra általuk megőrzött gyöngyszemeivel is emlékeztetnek minket a mögöttünk hagyott évszázad küzdelmeire.
A Fonó Zenekar új produkcióval készül a százéves évfordulóra. Az együttes és hagyományőrző vendégeinek közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is az élő hagyomány részét képezi. Ezt nemcsak az elszakítottság okán fontos hangsúlyozni, hanem azért is, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti. A „Tanúhegyek” című előadás azokat a hagyományőrző mestereket vonultatja fel, akik még száz év elteltével is képviselik környezetük régi magyar hagyományait. Az ő tudásuk révén a körülöttük már nagyrészt elmálló, elporladó örökség régi tündöklésében tárulkozik elénk. Bartók Kárpát-medence koncepciójának megfelelően az előadás a magyar népzene értékei mellett egy-egy ponton a szlovák, az erdélyi román, illetve a ruszin hagyományos zenei kultúra autentikus megszólalásait is bemutatja. A Fonó Zenekar tagjai mellett a produkció szereplői gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyományőrző énekesek, muzsikusok. A koncerten egyes Kodály- vagy Bartók-művekből, továbbá az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük olyan alakváltozatban, ahogyan azokkal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A népdalok szövegein pedig olykor átütnek a kisebbségi lét sajátos hangsúlyai…
Fonó Zenekar:
ének - Navratil Andrea
hegedű, hegedűkontra - Gombai Tamás, Pál István „Szalonna”
ének, furulyák, duda, tárogató - Agócs Gergely
brácsa, ütőgardon - D. Tóth Sándor
cimbalom - Tárkány Kovács Bálint
bőgő, cselló - Kürtösi Zsolt
Vendégművészek:
ének, furulya -Tankó Dezső, Burján Tibor
ének, klarinét - Dobcsák János, Dobcsák Béla
brácsatambura - Szántó István
basszprímtambura - Izsák János
gardon - Tímár János
„Száz év vagány” produkció táncosai (vezető: Kovács Norbert „Cimbi”)
Rendező: Müpa
Képesek-e arra a hangok, hogy megidézzék egy város látványát, hangulatát, az atmoszférát, amelyet a hely szelleme sugároz? Respighi Róma-triptichonja képes erre. A három szimfonikus költeményből kettőt hallunk ezen a koncerten.
A musical zenéje sokféle műfajból merít, igazán színes, magával ragadó hangzásvilágot teremtve, több igazi sláger is felcsendül a darabban.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
