Program


Szegedi Kortárs Balett: Lánglelkű

Szegedi Kortárs Balett: Lánglelkű

táncszvit – 3 felvonásban – 5 képben

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: január 31. szerda, 19:00

SZEGEDI KORTÁRS BALETT: LÁNGLELKŰ
Bemutató: 2023. november 10. 19:00

„És lettem szelíd láng…”
(Petőfi Sándor: Megúnt rabság)


„Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.”  Németh G. Béla (1982.)

Rövid élete alatt Petőfi szolgált a Gollner-féle 48. számú gyalogezredben, házitanítóskodott Pápán, sikereket és kudarcokat egyaránt bezsebelt Borostyán néven, mint vándorszínész, fordított Béranger-t, Thomas Moore-t és mindenekelőtt Shakespeare-t (a Coriolanust a mai napig az ő fordításában játsszák, ha játsszák), volt egy személyben maga a forradalom, és lett majdnem országgyűlési képviselőként haladó politikus…

Írt közel ezer verset, melyből 850 az utókor számára is fennmaradt. Ezekben 150 esetben használja – különböző összetételekben – a „láng” szót. A köznapi jelentésen és a szerelem fokozatainak, hevületének bemutatásán túl, lángcsapású nála az ostor, lánghullámú a bor, lángrózsák a csillagok, lángszekéren száll a dicsőség; némelykor a lelkesülés lángórái ragadják magukkal, máskor a szeretet oltárlángja. Lángol a hit, a kebel, a szavak, a tekintet, a szenvedés, az élet. Mígnem Az utósó alamizsnában magát is „lángifju”-ként aposztrofálja.

Estünk centrumában e láng-versek ihlette kortárs zeneművek és rájuk koreografált balett etűdök állnak.

PACSIRTA
(Petőfi Sándor Pacsírtaszót hallok megint című műve nyomán)

A zene a költő lelki utazását ábrázolja négy egybefüggő tételen keresztül, amelynek állomásai: a forradalmi hevület, a harcokból való kiábrándulás, a megváltásra való rátalálás a szerelmen és a költészeten keresztül, illetve az érzelmek katartikus átélése egy idillikus tavaszi környezetben. Mint egy apró tavaszi fénysugár az állandó harcok sötét magányában, ami által egy pillanatra visszatalálunk önmagunk lényegéhez. A vers az otthonától, szerelmétől, önmagától eltávolodott ember keserédes víziója. Amellett, hogy a zenei szövet számos ponton magára Petőfire fókuszál, azok a hétköznapi hősök is kiemelt szerepet kapnak, akik a költő mellett szintén kivették részüket a harcokból.
 
Táncolják: Miriam Munno, Vincze Lotár, Kiss Róbert, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Francesco Totaro, Diletta Savini, Füzesi Csongor
 
zenéjét szerezte: Lázár Dániel: LARK
koreográfus: Czár Gergely

 

FÖLTÁMADOTT A TENGER...

A kompozíció tengelyében az utolsó három sor áll (Habár fölűl a gálya…), tömörítve benne a legkülönfélébb érzelmeket, mély és tartalmas gondolatokat, ábrázolva a tömeg együttes erejét – megjelenítve a lángot és a lelket. A költő által használt szimbolika (a tenger) képes arra, hogy "elvigye a hátán" a vers mondanivalóját, emellett zenei szempontból is tökéletesen megjeleníthető. A versben lakozó, eredendően kirobbanó, ám ezúttal kordában tartott energia és lendület egyetlen szólista és nyolc szellemalak mozdulatain keresztül jut el hozzánk.
 
Táncolják: Giordana Marzocchi / Francesco Totaro
Désirée Bazzani, Miriam Munno, Bocsi Petra, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Letizia Melchiorre, Nyeste Adrienn
 
zenéjét szerezte: Molnár Viktor
társkoreográfusok: Diletta Ranuzzi, Desirée Bazzani
koreográfus: Juronics Tamás

 

A KUTYÁK DALA – A FARKASOK DALA

Az ikerversek az emberi természettel, áttételesen a közélettel foglalkoznak. Az emberek egyik fele a biztonságot választva éli az életét, míg mások tesznek a változásért, elhagyják a helyüket az ismeretlenért, a szabadság eszméjéért.
A két vers kontrasztja kiváló dramaturgiai alapot biztosít az elkészült balettzenének, sok esetben még formai azonosságok is megfigyelhetőek a költemények és a zene között. Utóbbi, bizonyos tekintetben, az operák világához áll közelebb – hiszen a versekben felvázolt karakterek lelkivilágát jeleníti meg a zenében. A belső, lelki folyamatokra reflektál, és nem történetet mesél el.
 
Táncolják: Désirée Bazzani, Miriam Munno, Vincze Lotár, Bocsi Petra, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Francesco Totaro, Letizia Melchiorre, Nyeste Adrienn, Füzesi Csongor
 
zenéjét szerezte: Brandenburg Ádám
koreográfus: Kiss Róbert

 

AZ EMBERISÉG SORSA

A Petőfi zsengéi közt talált, torzóban maradt egysoros, sorvégi vesszőjével, a páros rímre várva, óhatatlanul is hívja, sugallja a folytatást, de az késik, a költő szava elakad. Vagy, mert a felvázolt téma olyan gigantikus, vagy, mert épp felemésztette alkotójában a gyúanyagot a lángolás.  A darab egyrészről az ihletettség állapota, a flow korlátlan áramlása, másrészről az ihlettelenség, az ezzel való küzdelem és az ebből fakadó kimerülés; a fellelkesedés és a leépülés mozzanatainak kétpólusú története. Mementó az emberi élet ciklikusságáról és a mindennapok harcairól.
 
Táncolják: Désirée Bazzani, Miriam Munno, Bocsi Petra, Kiss Róbert, Diletta Savini, Letizia Melchiorre, Nyeste Adrienn, Füzesi Csongor, Giordana Marzocchi

zenéjét szerezte: Szászi Petra: VATES
koreográfus: Tóth Laura

 

DÉSIR (Vágy)
(Petőfi Sándor A szerelmes tenger című balladája nyomán)

A tenger az élet tökéletes metaforája. Az életünk lehet harmonikus, kiszámítható és egyenletes, de lehetnek összecsapó hullámai, amelyeket meg kell lovagolnunk.
A koreográfia része maga a tenger, az állandó mozgás és változás, a hullámok maguk. A természet állandó ereje, amelyet nem lehet megállítani, bármennyire is szeretné az ember. A Désirben Petőfi tenger-motívumai a vágyról szólnak: az elérhetetlen szerelem és sok más után, ami valójában csak a képzeletünkben létezik. A kompozíció első részében elmeséljük A szerelmes tenger című balladát, majd a mű utolsó tételében tovább gondoljuk a történetet, a dolgok mélyére megyünk, és megvizsgáljuk, hogy mi történik a tenger mélyén...
 
Táncolják: Désirée Bazzani, Miriam Munno, Vincze Lotár, Bocsi Petra, Kiss Róbert, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Francesco Totaro, Diletta Savini, Letizia Melchiorre, Nyeste Adrienn, Füzesi Csongor, Giordana Marzocchi
 
zenéjét szerezte: Dobri Dániel
animáció: Koltay Dorottya Szonja
koreográfus: Szőllősi Krisztina

* * *

Versmondó: Kosztolányi József
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet, szcenika: Tóth Kázmér
Díszlet kivitelezés: Scabello
Rendező: Juronics Tamás
 
Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar.
Vezényel: Gyüdi Sándor

Ajánlatunk


Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.

Ajánló


Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a…

A világhírű amerikai Harlem Globetrotters a 2024-es világkörüli turnéjuk keretében, 2024. március 5-én a Veszprém Arénába, március 6-án Budapesten az…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!