A világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A „Kelet” és a „Nyugat” drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük – megint.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. április 15. szerda, 19:00
Isten ostora - Bánffy Miklós: A nagyúr című műve alapján
Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A „Kelet” és a „Nyugat” drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük – megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat? És nem csak mi, mások is. Izgalmas kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni – nem csak mi, mások is – a csak ránk (rájuk) jellemzőt, és lehet-e megértés a kultúrák között” – fogalmaz Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, akit a kultúrák keveredésében az etnikai identitás megőrzésének kérdése is foglalkoztat.
Ezekhez a gondolatokhoz keresett olyan művet, amely nem a máról szól, hanem történeti távlatokban képes láttatni ezt a kérdést, és azt, hogy a személyiség, a hős milyen szerepet játszik a történelemben. Így esett a választása a 20. század első felének egyik jelentős alakjának, Bánffy Miklósnak a drámájára, a hun Attiláról szóló A nagyúr-ra, amely a népvándorlás korát idézi. „Ahogy olvasom a »Nagy Úr«-at, megújul a kor, melynél mozgalmasabbat és a helyét kereső emberiségre jellemzőbbet nem látott a világ” – írta Bánffy 1912-es darabjáról Tamási Áron. A történetben Mikolt gót hercegnőt Attila tudta nélkül ejtik foglyul alattvalói, rejtegetnék is előle, „mert szép a lány”, de a két királyi jellemnek egy végső nagy ütközetben, „héjanászban” egymásra kell lelnie...
A szerző Bánffy Miklós (1874–1950), a polihisztor erdélyi gróf korának egyik legkiválóbb államférfija (rövid ideig külügyminiszter is) volt, színházi rendező és operaházi intendáns, harcolt Bartók Béla műveinek bemutatásáért, képzőművészként is alkotott, írt drámákat is. Fő műve a nemrégiben újra kiadott és – már külföldön is – nagy sikert aratott regénytrilógiája, az Erdélyi történet. 1950-ben Budapesten halt meg nyomorban. 2014-ben ünnepeljük Bánffy Miklós születésének 140. évfordulóját – a Nemzeti az elfeledett dráma, A nagyúr alapján készült színpadi mű, az Isten ostora bemutatójával.
2 óra 20 perc egy szünettel (a MITEM-en angol felirattal)
bemutató: 2026. február 22. előadás: 2026. július 17., 18. tervezett esőnap: 2026. július 19.
Két generáció, két eltérő szemlélet. Kinek kell igazodnia a másikhoz? Ki fogja megérteni a másikat és hogyan? A Felső szomszédok egy szellemes, szerethető, ellenállhatatlan darab, amely minden generációnak megnyitja a szívét – túl azon, hogy elgondolkodtat minket a saját kapcsolatainkon.
1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba terelte őket, ennek köszönhető a hatalmas sikerű musical megszületése. Az előadás hossza szünettel: 140 perc
Szállj fel a cirkusz nagy körhintájára, ahol az álmok életre kelnek. Világszámok és fiatal magyar tehetségek várnak Ringlispíl című előadáson.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
