A reneszánsz korban a mindennapok szerves része volt a soha véget nem érő háborúskodás – a nemes hölgyek szíve is könnyebben meglágyult egy-egy komolyabb, csatában szerzett sérülés láttán, hogy a győzteseknek járó busás anyagi haszonról és tengernyi hűbérbirtokról már ne is beszéljünk. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. szeptember 13. vasárnap, 19:30
És tekintve, hogy a kor embere híján volt a youtube-nak és facebook-nak, a korszak dalnokaira hárult a feladat, hogy a véres és öldöklő csaták borzalmait művészileg is értékelhető formába öntve megörökítsék az utókor számára: már csak azért is, hogy a következő generációs lovagok is nagy kedvvel vágjanak bele egy hadjáratba – ahonnan sokszor nem volt visszatérés.
1515. szeptember 13-án, azaz éppen 500 évvel ezelőtt, I. Valois Ferenc király pont betöltötte 21. életévét és születésnapjára azzal jutalmazta meg magát, hogy mintegy harmincezer fős seregével átkelt az Alpokon, hogy megtámadja a svájci megszállás alatt lévő Milánói Hercegséget. A két napig tartó gigászi ütközetre egy Marignano nevű kisváros mellet került sor, ahol a francia sereg tönkreverte a Svájci Konföderáció csapatait. A legendás csatát a kor legnépszerűbb francia zeneszerzője Clément Janequin egy epikus chanson-ban örökítette meg, ez a híres La bataille, ami tulajdonképpen a történelem első programzenéje. A négyszólamú, később a honfitárs Philippe Verdelot által ötszólamúvá kiegészített műben az énekesek különböző hangfestő eszközökkel idézik meg az ütközet hangjait: az ágyúk dörgését, a dobok duhogását, a pajzsoknak csattanó lándzsahegyek zörejét.
A Szent Efrém Férfikar – a maga békés eszközeivel – egy manapság csak elvétve hallott repertoárt idéz meg ezen az estén: francia, spanyol, brit és magyar csaták elevenednek meg a Budapest Music Center színpadán – zenévé szelídítve.
Közreműködik:
Mezei János – continuo
Budapest Trombone Quartet
Szent Efrém Férfikar
művészeti vezető: Bubnó Tamás
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel. Rudolf, I. Ferenc József császár és király egyetlen fiaként a legfinomabb európai neveltetésben részesült és bárki azt hihette, hogy a herceg már születése pillanatában boldogságra lett ítélve. Mégis, a harmincéves trónörököst és szeretőjét a mayerlingi vadászkastélyban holtan találták. A jelek önkezűségre utalnak.
– A sikeres nő titka – Szatirikus, pimasz, fájdalmasan ismerős komédia ambícióról, hatalomról és a siker áráról.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
