A Vigéc
Páskándi Géza A vigéc című zord bohózatában nemzeti megmaradásunkról, hagyományaink, értékeink megőrzéséről szól.
több
Páskándi Géza A vigéc című zord bohózatában nemzeti megmaradásunkról, hagyományaink, értékeink megőrzéséről szól.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 28. csütörtök, 19:00
A rendező naplójából:
Páskándi Géza A vigéc című zord bohózatában nemzeti megmaradásunkról, hagyományaink, értékeink megőrzéséről szól. Az abszurdoid középpontjában egy család áll. Töredékes család. Korosodó házaspár és egy szem leányuk. Köznapi életüket egy jövevény, egy kereskedelmi utazó, egy háztartási gépekkel házaló vigéc zavarja fel.
Ez a törpe, ez a zsugorított Mefisztó a jobb élet reményéért cserébe nagy árat kér tőlük. Anyanyelvük, történelmük, kultúrájuk elfelejtését.
A dráma zord bohózat. Pillanatkép történelmi létünk képtelenségéről. Szemléletét hitvitázó drámáink élessége és a székely viccek akasztófahumora jellemzi. Az író gyötrelmesen éli meg művében a magyarság fenyegetettségét, de van benne annyi kurázsi, hogy a magyar dal hősét kövesse: mikor immár halálfia, ránk nevet mégis.
Páskándi darabjának időszerűsége aligha kétséges, ízig-vérig mai, sokat merít a kommedia dell’arte hagyományaiból.
NE FOGJA ŐT A FELEDÉS!
Pénzes Ciprián, kereskedelmi utazó – Csuka János
Kádas József, nyugdíjas – Janik László
Margit, a neje – Szamosvári Gyöngyvér
Zsuzsa, a lányuk – Kelecsényi Panni
Szunnyai, az albérlőjük – Téglás Márton
Technika: Braun Barna
Rendezte – Bucz Hunor (Jászai Mari-díjas)
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Dumaszínház est
A nyár a slágerekről is szól, ez az est pedig ebből a szempontból valódi best of válogatás. A zeneszerzők legkedveltebb…
Budapest-Pozsony „klezmer csúcstalálkozó” Molnár Piroskával a Dohány utcai zsinagógában.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!