Program

A barokk Drezda

Kodály Filharmónia Debrecen Közhasznú NonprofitKft, Kölcsey Központ, Nagyterem
4025 Debrecen, Hunyadi utca 1-3.

Műsor:
Jan Dismas Zelenka: Litaniae Lauretanae "Consolatrix Afflictorum" (ZWV 151)
Jan Dismas Zelenka: Overture a 7 concertanti in F (ZWV 188)
Johann Sebastian Bach: h-moll mise - Kyrie, Gloria

Jegytípusok

2 500 Ft

Nézőtér

Aktuális előadások

Nov 19. kedd, 19:00

Jegyvásárlás

Leírás
Alkotók, színészek
Képek, videók

Közreműködik:
Lőkösházi Mária, Bagosi Orsolya, Körmendy Flórián, Cserményi Zsombor / Kodály Kórus / Capella Savaria (műv. vez.: Kalló Zsolt)

Vezényel: Kocsis–Holper Zoltán

A szász választófejedelemség központja Drezda – melyet egykor Észak Velencéjeként is emlegettek – már a 17-18. században irigylésre méltóan magas színvonalú zenei élettel rendelkezett. A barokk Drezda című koncert ebbe a világba ad betekintést Johann Sebastian Bach, illetve Jan Dismas Zelenka műveinek megszólaltatásával. A cseh barokk zene legnagyobb tehetségű mesterének Jan Dismas Zelenkának (1679-1745) a pályája prágai, itáliai és bécsi tanulmányai után a drezdai szász választófejedelmi udvarban teljesedett ki. Zenéjének harmóniai leleményessége és mesteri ellenpontozó technikája Zelenkát kiemeli a barokk szerzők átlagából. Az 1744-ben keletkezett Litaniae Lauretanae "Consolatrix afflictorum” azaz a szenvedők vigasztalására szánt litánia a szerző egyik utolsó alkotása. A kompozíció öt részből áll, melyeket énekes szólisták, négyszólamú kórus, illetve oboákkal kiegészített vonósok szólaltatnak meg. Keretes szerkezetű, miután a nyitó Kyrie eleison ugyanazt a zenei anyagot használja fel, mint a záró Agnus Dei. Negyedik tétele a Sancta Maria a mű központi jelentőségű része. Ahogyan Zelenka más kései műveiben, ebben a litániában is meglepő, hogy nem egy összegző, visszatekintő idős mester zenéjét halljuk, hanem olyan alkotóét, akinek stílusa előre mutat. Zelenka F-dúr Overture-jét, mely tulajdonképpen egy öt tételes zenekari szvit, 1723-ban komponálta. Vonósokat és a continuo mellett 2 oboát, illetve fagottot alkalmaz zenekarában. Nyitó tétele a lassú-gyors-lassú szerkezetű francia nyitányok mintáját követi. Ezt követően Aria, Menuet és Siciliano feliratú tételeket hallunk, majd egy virtuóz Folie zárja a mintegy húsz perc időtartamú művet. Zelenkát kortársai rendkívül tisztelték, sőt Bach és fiai tanulmányozás céljából több művét lemásolták. Gyakori drezdai látogatásai és szerkesztési hasonlóságok valószínűvé teszik, hogy Bach a h-moll miséjének mintájául Zelenka katolikus egyházi zenéje is szolgálhatott. 1733 februárjában elhunyt Erős Ágost Szászország választófejedelme. Bach kihasználta az alkalmat, hogy latin szövegű misetételeket komponáljon, melyek a lutheri és a római katolikus szertartásokban egyaránt közösek. Célja az volt, hogy a művet a katolikus hitre áttért új uralkodónak, III. Ágostnak ajánlja, abban a reményben, hogy elnyerheti a "szász választófejedelem udvari zeneszerzője" címet. A mű elkészülte után Bach meglátogatta az új uralkodót Drezdában, és átadta neki a Kyrie és Gloria tételeket tartalmazó (korai változat) mise egy példányát, valamint az udvari cím elnyerésére irányuló kérvényt. Bach végül megkapta a titulust, 1736-ban udvari zeneszerzővé nevezték ki. Élete vége felé aztán folytatta munkát és megkomponálta a még hiányzó misetételeket is. A muzikológusok azóta is előszeretettel értekeznek a h-moll mise létrejöttének körülményeiről, abban azonban valamennyien egyetértenek, hogy Bach ezzel a zeneirodalom egyik legtökéletesebb remekművét alkotta meg.

– baljos –