Színház

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk; műve alapján készült színdarab a gyermeki barátság, becsület és összetartozás története.

Vannak vidékek, ahol vers és dal elválaszthatatlanul összefonódik. A Kaláka együttes és Bogdán Zsolt közös estje tisztelgés a kiemelkedő jelentőségű költő, Kányádi Sándor világa előtt.

A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen.

A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást.

Kovács Dominik − Kovács Viktor Koloniál -A szerzőket a megírás során Tom Ziegler Grace és Gloria című drámája inspirálta.

16 éves kortól ajánlott. A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá. Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.

Dumaszínház est

Az Orlai Produkció előadása.

A BÁBEL expresszív képek sorozatával egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve mégis a káosz felé haladnak. A két pólus közti feszültséget az előadás formai, zenei és vizuális hatások sokoldalú eszközeivel bontakoztatja ki.

A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.

A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek. A találkozások során barátságok szövődnek, titkok kerülnek napvilágra, és a nők fokozatosan elfogadják, megszeretik saját testüket. Egy bátor, merész ötlettől vezérelve elhatározzák, hogy jótékonysági céllal levetik a gátlásaikat… és a ruháikat is. A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.