Koncert, zene

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, No. 20, KV 466 30’

***

A. Bruckner: VII. (E-dúr) szimfónia, WAB 107 64’

Közreműködik: Eloïse Bella Kohn - zongora

Vezényel: Martin Sieghart

Egy este Mozarttal
„Úgy érzem, ha Haydnt és Mozartot játszom a Fesztiválzenekarral, megfiatalodom” – mondja Takács-Nagy Gábor, aki a spirituális gyógyszernek tekintett két szerző közül most csak az egyik orvosságot veszi és adja be, de azt tripla dózisban.

Robin Johannsen – szoprán
Balogh Eszter – alt
Komáromi Márton – tenor
Cserményi Zsombor – basszus

Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
vezényel: Vashegyi György

Divertimento
Farkas Olívia, Farkas Róbert

Kamarazene

Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület zenés-bábos előadása. Ezúttal a egy csillogó-villogó üvegpalotában játszanak a vihar hangjaival egy viharos történetben.

Idők hangja

A Kodály Kórus kortárs koncertje a BMC-ben.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

A bécsi klasszika - M. Haydn, Dittersdorf, Mozart, Beethoven

BMW-Délutánok
Magyar áriaest

Eredeti nyelven, magyar, angol, eredeti nyelvű felirattal.

Joseph Haydn évtizedekig szolgált udvari zenészként, karmesterként és zeneszerzőként az Esterházyak udvarában, rendszeresen hallhatta őt az előkelő közönség Kismartonban, Eszterházán és Bécsben.

Klasszikusok kicsiknek a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral 🐭🎻

Egy hangverseny, amelyet minden tulajdonsága alkalmassá tesz arra, hogy ünneppé váljon a közönség számára!

Műsor:
Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50
Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35

Bognár Szilvia (ének), Csernók Klára (hegedű), Szabó Dániel (cimbalom), Papp Endre (brácsa), Pandák Viktor (bőgő)

Másfél órás zenés irodalmi est a Karinthyak szellemében. Frigyes, Gábor, Ferenc, Márton írásaikkal, Vera – Frigyes dédunokája – pedig énekével és családi történetekkel lesz jelen. Első kézből hallhatjuk azokat a személyes élményeit, amelyeket eddig nem osztott meg a nyilvánossággal. Én pedig – Bornai Tibor - zenészként és Karinthy-imádóként segítek neki ebben. Egy vidám est, másfél óra bóklászás a magyar irodalomnak ebben a csodás ligetében.

Enigma
Győri Noémi, Madaras Gergely

A Cziffra Fesztivál feltörekvő ifjú művészeket bemutató sorozatának aktuális estjén a Talentum Hungaricum művészeti inkubációs program legígéretesebb résztvevői lépnek színpadra.

Tanár-diák hangverseny

Ne hagyja ki a romantikával és eleganciával teli estét, amelyen a népszerű Bridgerton-sorozat legismertebb dallamai és dalai csendülnek fel.

BACH / BEETHOVEN / BRAHMS // Pletnyov / Engegård

J. S. BACH : D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 (Ottorino Respighi feldolgozásában)
BEETHOVEN : Esz-dúr zongoraverseny
BRAHMS: 2. szimfónia, op. 73

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.