Összes kategória

Martin Čičvák mai rendezésében a darab egyetemes témái nyílnak meg előttünk. A Liliom Molnár Ferenc legismertebb darabja, melyből számos filmes és televíziós feldolgozás került bemutatásra.
A 10. Színházi Olimpia előadása

A kollektív kín: a kiszolgáltatottság, a kollektív szenvedély: a pénz, és a kollektív hiányosság: az irgalom. Az első világháború és a 133 napig tartó kommunista uralom bukása után Magyarország társadalma bizonytalanságban él.

Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész verses estje

Olvasópróba: 2022. október 14. péntek, próbafolyamat: október 25-től
Bemutató: 2022. november 25. péntek 19.00

Az előadás 12, egymástól független jelenetében feltárul előttünk a fasizmus anatómiája: jelenetről jelenetre egyre világosabban látjuk a hitleri diktatúra módszertanát, szörnyű következményeit- egyelőre saját népe számára. A jelenetek 1933 és 37 között játszódnak. A hatalomra jutástól az Anschlussig, az első külföldi lerohanásig.

„Hölgyeim és uraim! Önök most egy operát fognak látni. És mivel ez az opera úgy lett kitalálva, ahogy azt a koldusok elképzelik, illetve mivel olyan olcsónak kellett lennie, hogy még a koldusok is megfizethessék, a címe: Koldusopera.”

Különleges utazás a tudatalatti mélyére

Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból című kisregényéből készített előadásunk a sértett ember lelkivilágát mutatja be aprólékosan. A lélek labirintusának mélyére igyekszünk bevilágítani. Olyan kendőzetlenül beszélünk az emberi gyengeségekről, hogy a néző könnyedén tarthat önvizsgálatot.

Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek.

A vaskos és poros darabot nehéz lenne sikerre vinni, de remek alapanyag egy mai igényeknek is megfelelő átirathoz, egy vérbő komédiához, ahol Molière szövege helyett Molière szelleme él. Különösen ajánljuk az előadást az orvosoknak, betegeknek, iszákosoknak és mindenkinek, aki tud rajtu(n)k nevetni.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózai színész osztálya bemutatja

Akutagawa Rjúnosuke és Kuroszawa Akira műve alapján

A celldömölki Soltis Lajos Színház vendégjátéka.

Figaro, Almaviva gróf komornyikja és Suzanne, a grófné komornája házasodni készülnek, de egybekelésüket többen meg akarják akadályozni. Almaviva gróf azért, mert tetszik neki Suzanne, Marcelina pedig Figarót akarja férjéül. Chérubin, a grófnénak csapja a szelet, a féltékeny grófné közben minden áron vissza akarja szerezni a férjét.

A színmű alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

Egy nő és négy férfi története az I. Világháború idején játszódik Bécsben illetve egy Bécs környéki szanatóriumban.
Téma: boldogságkeresés, férfi-nő kapcsolat, a szerelem reménytelensége, szüntelen vágy az eltűnt illetve soha el nem ért teljesség után.

Márai Sándor egyik legnépszerűbb regénye az „Eszter hagyatéka”. A mű most először kerül Budapesten színpadra.

16+
150 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: marionett, bunraku

A vidám színjáték a kicsiknek és a szülőknek is nagy mulatságára szolgál.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés színművész osztálya bemutatja Georges Feydeau: A hülyéje című darabját
Rendezőtanárok: Forgács Péter, Koltai M. Gábor, Porogi Dorka

“Most elmesélem az én igaz történetem, hol egy sima, hol egy fordított hazugsággal, mert az élet gyakran már csak ilyen. A történetet anyáról, apáról és persze rólam, és még arról a rengeteg mindenkiről, akikkel gyerekkoromban találkoztam.

Macbeth: egy betegség, egy veszélyes járvány neve. A betegség jellegzetes tünetei: féktelen vágy, kapzsiság, erőszakos viselkedés. E tünetek diagnosztizálását nehezíti, hogy a felszín helyett a romlott, beteg elme rejtekében csíráznak ki.

A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, érdektelenségével szemben arat diadalt.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült. Azóta fölröppent pár kósza hír a társalgási lapokban furcsa szemtanúkról, akik látták a híres orosz írót.

Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.

Vörösmarty Mihály sosem láthatta művét színpadon megvalósulni. Álmában sem gondolta, hogy ekkora utat jár be a darab az elmúlt másfél évszázadban. Meghatározta a romantikáról alkotott elképzelést a magyar nyelvterületen és kötelező klasszikussá vált a társadalom szemében.

Az előadásban a verses szövegek mélyebb dimenziót szeretném feltárni az alkotókkal olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örökérvényű klasszikus és az újító színház varázsa. (Sardar Tagirovsky)

A Három nővér időrendben Csehov utolsó előtti színműve. A Ványa bácsi 1899. őszi sikeres bemutatója után Nyemirovics-Dancsenko rendező igyekezett rábírni Csehovot, hogy a színháznak darabot írjon.

A balett-rendezés az ellenséges környezet és a romboló kapcsolatok miatt feláldozott örök szerelem portréját mutatja be. Az alkotás a reneszánsz festészet és építészet ikonográfiáját idézi, mégis magában foglalja az örök szerelem utáni vágyakozás kortárs aktualitását.