Színház, Balett / Tánc

Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól.

táncszínházi est

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

A Lapozó, mint egy színes album, képeket, „táncképeket” pörget egymás után. A végigpörgetett képek rávilágítanak arra, hogy korunkban mekkora szerepet játszik a vizualitás. Képek, mozgóképek irdatlan tömege határozza meg a világunkat, az identitásunkat, uralja szociális interakcióinkat. A képek befolyásolnak, manipulálnak, torzítanak. Felértékelődik a saját kép. Az elképesztő képözön kihat a hiúságunkra is. Holott mindez csak hiábavalóság. Vanitas.

A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.

Táncszínházi produkció 2 részben

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szólómesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?), a híres Galeotto Marzio.

Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt.

"Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom."
(Szász Károly fordítása)

A Közép-Európa Táncszínház társulata az óvodás és kisiskolás korosztályt célozza meg előadásával, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Halász Judit dalai inspiráltak.

Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

Székesfehérvári Balett Színház
táncszínházi est

Bemutató időpontja: 2026. január 26.

Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat új táncszínházi bemutatója ezt a sodró zenei univerzumot fordítja le kortárs koreográfiai nyelvre, amelyben a szabadságvágy, a küzdelem, a játékosság és az életenergia egyszerre szólal meg.

Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.

60' tánc 12+

English friendly

A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”

Örök idők óta, amióta a világ világ, a kérdés mindig ugyanaz: merre, honnan, hova és miért? Honnan, hova tart a világ, honnan, hova tart a lélek, honnan jövünk és merre tartunk? Ezek az elemi, ám nehezen megválaszolható rejtélyek ugyanúgy foglalkoztatták az ősi India költőit, mint az ő verseiket, filozófiai szövegeiket fordító, értelmező, feldolgozó magyarokat.

Egyszer, amikor a gonosz páncélfejű grafitbogarak uralkodtak az erdõben, egy éjjel gyönyörű gyógyító erejű virág nõtt a rét közepén és a varázsvirág visszakergette a szürkebogarakat a föld alá.

Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.

Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.

Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáink, nagyapáink válláról szemlélték a világot. Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva.

"Bolond Atyám hívott Psychének,
Ez harmadik kereszt-nevem.
Mindég Amor karjában égek,
A Lélek és a Szerelem
Külön nemválható sohsem
Mígmásúlásiban reménylek,
Hívságos forgalomban élek,
Tarka s vidámaz életem;
S ha majdan eggyszer tsendre térek,
Nem forgok többé: meg-lelem,
Hogy Szerelemre vált a Lélek
S Lélekre vált a Szerelem.” Weöres Sándor

Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Dénes klasszikus balett hallgató, társaival együtt kisgyerekként került ebbe a szigorú és különleges világba, alig ismeri az iskola falain túli valóságot. Az utolsó előtti évben váratlanul eltűnik az iskolából Barna, a legjobb barátja. Miközben Dénes megpróbálja kideríteni, mi történt a fiúval, belső utazásra indul, amelyen szembe kell néznie önmagával, jó döntés hozott-e, amikor egész életét a balettra tette fel.